Az SCC kockázata a legmagasabb a magas hőmérsékletű és magas klorid- vagy szulfidtartalmú műveleteknél. Ez azt jelenti, hogy az ipari példák általában specifikusak.
Míg a tágabb példák, mint például a tengeri olaj- és kőolaj-kitermelés vagy feldolgozás nyilvánvaló környezeti kockázatokat mutatnak, váratlan helyeken is előfordulnak finomabb helyzetek.
Például a rozsdamentes acélt gyakran használják az élelmiszer-feldolgozásban higiénikus, könnyen tisztítható tulajdonságai miatt.
De a csővezetékek vagy a nyomástartó edények reakciója -- és az SCC előfordulása -- termékről termékre változik.
Az alacsony savtartalmú csokoládéhoz hasonlók valószínűleg kisebb kockázatot jelentenek, mint a savanyúságok, ketchup vagy más magas savasságú élelmiszerek.
Ez a szénacél szerkezeti tervezésben is kritikus aggodalomra ad okot. A számos szerkezet kültéri kitettsége, valamint a tömeg, méret és támaszték tekintetében gyakran nagy terhelések azt jelentik, hogy az egész tervezés számos kockázati tényezőnek van kitéve.
